India (hindi nyelven भारत Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, földrajzilag a Föld hetedik legnagyobb és második legnépesebb országa. A 28 államot és 7 szövetségi területet magába foglaló ország partjait délen az Indiai-óceán, nyugaton az Arab-tenger, keleten a Bengáli-öböl mossa. Tengerpartjának hossza így összesen 7517 kilométer.[2] Nyugaton Pakisztán,[3], északkeleten Kína, Nepál és Bhután, keleten Banglades és Mianmar (a korábbi Burma) határolja.

Dr. Sándorné Manyika Szilveszterre December utolsó napja van, Imára szólít a harang: Számadást készítünk, Itt van az ideje, Az eredmény vajon Megnyugtató lesz-e? Lepereg az egy év Egy szempillantás alatt, Vizsgáljuk meg magunk, Erre jó ez a nap. Legyünk hát bírái Saját önmagunknak, Ezzel adózzunk ma Az egek Urának. Mennyi sokat kaptunk S mit adtunk cserébe, Ami jó ért minket Megdolgoztunk érte? Nyitott volt a szívünk, Szerettünk eleget, Vagy nem segítettünk Ott sem, ahol kellett?

Titokzatos levelek, emberi sorsok, indiai jövőlátók… átverés, varázslat vagy igazmondás?

Indiában létezik egy hely, ahol egy hatalmas könyvtárban 110 millió ma élő ember megtalálhatja életrajzát, mégpedig egy-egy pálmalevélre róva. Hogy ez igaz vagy egy újabb köz- és önámítás? Döntsétek el.

Ha az ember pálmalevelekre gondol, akkor egy tengerpart, napsütés és a pálmafák maguk jutnak eszébe, de most olyan pálmalevelekről esik majd szó, melyekre közel 100 millió ma élő ember múltját és jövőjét írták le indiai bölcsek több ezer évvel ezelőtt.

A dalai láma a tibeti buddhizmus gelukpa iskolájának legmagasabb rangú tanítója, az egymást követő dalai lámák egy tulku vonalat formálnak, ami 1391-ig nyúlik vissza. A jelenlegi – tizennegyedik – dalai láma Tendzin Gyaco. Minden második tibeti buddhista szekta elfogadja a dalai lámát Tibet vallási és politikai vezetőjének, és mind a négy iskola vezetője a tibeti hagyományok legfőbb lámájaként ismeri el.[forrás?] Igazából a pancsen lámának magasabb vallási rangja van a dalai lámánál, így a dalai láma inkább átmeneti vezetőnek tekinthető.[forrás?] Ez gyakorlatilag Tibet uralkodójává, valamint államfőjévé tette a pozíció betöltőjét.

Az ajándékosztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklósnak, a Lycia római provinciában fekvő Myra püspökének népies alakja. A modern magyar néphagyomány szerint december 5. éjjelén – december 6. hajnalán meglátogatja a gyermekeket, s ha az elmúlt évben jól viselkedtek, kisebb ajándékot ad nekik.[2] A szintén használatos Télapó kifejezés a 20. század első harmadában keletkezhetett,[forrás?] már a két világháború között is használták a Mikulás szó szinonimájaként. A Mikuláshoz köthető magyar néphagyomány a globalizáció hatására megváltozott: addig amíg a két világháború között a Mikulás alakja a mennyben élt, a gyerekeket az égből figyelte, segítői pedig manók, angyalok vagy krampuszok voltak, addig a mai fogyasztói társadalmakban egyre inkább elterjed az a nézet, hogy Mikulás, illetve országonként más-más alak, aki Mikulásunk megfelelője, a Lappföldön él, szánját rénszarvasok húzzák, a segítők pedig általában elmaradnak mellőle. Története [szerkesztés] Egy szegény embernek három lánya volt, akiket megfelelő hozomány hiányában nem tudott férjhez adni.

Ez a szócikk olyan magyarok listáját tartalmazza, akiknek nemzetközi szinten is sokfelé ismerik a nevét. (Az inkább csak a magyarság körében ismert személyek listáihoz lásd a további hivatkozásokat a szócikk végén.) A Kárpát-medence területén kívül tevékenykedő, emigráns vagy másodgenerációs magyar származású személyekről lásd: Híres magyar származású személyek listája Tartalomjegyzék [elrejtés] 1 Művészek 1.1 Zeneszerzők 1.2 Zenészek 1.3 Zenei együttesek 1.4 Énekesek 1.5 Táncosok, koreográfusok 1.6 Filmművészek 1.7 Írók 1.8 Képzőművészek 1.9 Éremművészek 1.10 Festőművészek 1.11 Szobrászművészek 2 Tudomány 2.1 Felfedezők 2.2 Tudósok, feltalálók 3 Sportolók 4 Lásd még Művészek [szerkesztés] Zeneszerzők [szerkesztés] Bartók Béla Dohnányi Ernő Erkel Ferenc Eötvös Péter Farkas Ferenc Kálmán Imre Kocsár Miklós Kodály Zoltán Kurtág György Lajtha László Lehár Ferenc Ligeti György Liszt Ferenc Orbán György Petrovics Emil Rózsa Miklós Szőllősy András Szőnyi Erzsébet Szokolay Sándor Zenészek [szerkesztés] Bogányi Gergely zongoraművész Cziffra György zongoraművész Dobozi Borbála csembalóművész Ferencsik János karmester Fischer Annie zongoraművész Fischer Ádám karmester Fischer Iván karmester Fricsay Ferenc karmester Gerencsér Ferenc cimbalomművész, cimbalomtanár Gergely Ferenc orgonaművész Hubay Jenő hegedűművész, zeneszerző Jandó Jenő zongoraművész Kamp Salamon karmester, zenetudós Kertész István karmester Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester Kovács Dénes hegedűművész Lajkó Félix dzsessz-zenész Mága Zoltán hegedűművész Edvin Marton hegedűművész Ormándy Jenő karmester Pál Emil hegedűművész Pege Aladár dzsessz-zenész Perényi Miklós gordonkaművész Rácz Aladár cimbalomművész Ránki Dezső zongoraművész Reiner Frigyes karmester Richter János karmester Schiff András zongoraművész Solti György karmester Szabó Dénes karmester Tátrai Vilmos hegedűművész Trajtler Gábor orgonaművész Végh Sándor karmester, hegedűművész Zathureczky Ede hegedűművész Zenei együttesek [szerkesztés] Amadinda Ütőegyüttes Bartók vonósnégyes Bolyki Brothers énekegyüttes Budapesti Fesztiválzenekar Liszt Ferenc Kamarazenekar Lutheránia énekkar /1904- Muzsikás együttes Nemzeti Hangversenyzenekar Zuglói Filharmónia - Szt.István zenekar és oratórium kórus Énekesek [szerkesztés] Ágai Karola operaénekes B.

Munkácsy Mihály (sz.: Lieb Mihály, Munkács, 1844. február 20. – Endenich, Németország, 1900. május 1.) magyar festő. Munkácsy mélyről küzdötte fel magát, az asztaloslegényből híres festő lett, aki hatalmas méretű vásznaival az egész világot meghódította. A kor legnagyobb „szociológusa” is volt egyben, az európai és a magyar társadalom falusi és városi közösségeinek kiváló ismerője. Tanulmányozta és nagy műgonddal lefestette a sorsukba beletalált embereket.

Index - Bulvár - Földrengés volt Borsod megyében 2010. okt. 31. ... Földrengés volt Borsod megyében - A Richter-skála szerinti 2,7-es erejű földrengés epicentruma Szerencstől 7 kilométerre volt. Ritkán érezhető Magyarország területén évente 100-120 kisebb (2,5 erősségűnél alacsonyabb) földrengést regisztrálnak, ezek nagy része olyan gyenge, hogy nem érezhető. Évente négy-öt 2,5-3,0 magnitúdójú, az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre lehet számítani.

Emlékezzünk kegyelettel Ezernyi apró fény, sok pici mécses lángja félénken pislákol, a szél, ha útját állja... Itt van ma köztünk mind, aki elment, akkor is, ha még nem nyert kegyelmet, akkor is ha csillag lett az égen, vagy utolsó erejével vajúdta, hogy: MÉG NEM! A holtak útját járjuk szüntelen. Felemel minket a gyász: - A megérett kalász learatva, de ami még nem szökkent szárba... Ó mondd, minek? Nevek és arcok vonulnak sorba. Ifjak, öregek, mind ki megpihent. Arcukat látni vélem a kis mécsesek lángjai felett. Visszatérnek, hogy figyelmeztessenek: - Az élet mulandó, nehéz a feszület. Mert ahol ők most lakoznak, csönd van és magány. Csak maradjunk itt a földön, amíg lehet! Síri a csönd és méltóságteljes, s mi, akik vesszük az üzenetet, fejet hajtunk előttetek! Emlékük legyen áldott, nyugalmuk csendes, Gyászunkban legyen az Úr hozzánk kegyelmes!