Szerencs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 30 kilométerre. A Szerencsi-dombság déli lábánál, a Taktaköz peremén helyezkedik el. Fontos közúti illetve vasúti csomópont. Története A település környéke már az őskorban lakott volt: Szerencs-Taktaföldváron újkőkori, a Hajdúréten rézkori leleteket tártak fel. Anonymus krónikája szerint Árpád fejedelem és vezérei Hung várából jövet a Takta mellett, a Szerencse hegyéig elterülő mezőn táboroztak le. A 12. században a johannita lovagrend alapított itt kolostort. Szerencset a középkorban említik először: a plébániatemplomról első említése 1217-ből való. Az 1420-as évek körül Szerencs és környéke Brankovics György szerb despota birtoka lett. A 1490-ben már mezőváros, a Rákóczi család birtoka volt; 1507-től pedig Szapolyai János volt a helység ura. 1583-ban Rákóczi Zsigmond zálogba kapta Rudolf császártól Szerencs várát és a nemesi birtokot, majd 1603-ban a végleges adománylevelet is megkapta. 1605. április 17–20. között itt tartották azt az országgyűlést, amin Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választották. Ezt követően 1606. március 9-én Bocskai a szabad királyi városi rangot adta Szerencsnek. A 18. században a település fejlődésnek indult, ám a fejlődés a 19. században megtorpant, sőt, 1876-ban Szerencs a városi rangot is elveszítette. Az ipartelepítés azonban újra elősegítette a fejlődést. 1889-ben felépült a cukorgyár, amely az akkori Európa legnagyobb cukorgyára volt, majd 1923-ban pedig a csokoládégyár is felépült. 1930-ban már csaknem 7000 lakosa volt a településnek. A második világháború után Szerencs a Szerencsi járás székhelye lett. Az 1960-as években a fejlődés új lendületet kapott, a meglévő gyárakat korszerűsítették, felépült a kenyérgyár és a gépgyár is, új iskolák nyíltak. 1984-ben Szerencs újra városi rangot kapott. Az EU szabályozás reformjának következményeképpen 2008. március 10-én bejelentették a cukorgyár bezárását.[1] 2009. március 10-én a gyár területén emlékparkot avattak és az önkormányzat emléknappá nyilvánította március 10-ét.[2] A monda szerint a Szerencs nevet Árpád fejedelem adta a városnak, amikor az Árpád-hegyen ezt mondta: „Ma ád (ebből származik Mád neve) Isten szerencsét (Szerencs) e tájon (Tállya) Ond (Ond) és Tarcal (Tarcal) vezéreknek.” Népcsoportok A település lakosságának 98,5%-a magyar, 1,5%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[1] Látnivalók * Rákóczi-várkastély * Cukormúzeum * Képeslap-múzeum * Játék-múzeum * Községi Fürdő Hungary Szerencs.jpg Testvérvárosok * Németország Geisenheim, Németország * Luxemburg Hesperange, Luxemburg * Németország Malchin, Németország * Románia Nyárádszereda, Románia * Szlovákia Rozsnyó, Szlovákia Híres emberek * Itt született 1593-ban I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és testvére, Rákóczi Pál, 1596 körül, aki a család katolikus ágát vitte tovább. A harmadik testvér, Rákóczi Zsigmond is a városban született, 1595-ben. * 1605. április 20-án a szerencsi országgyűlés itt választotta Magyarország fejedelmévé Bocskai Istvánt. * Itt született 1882. szeptember 17-én Bádonyi Gyula labdarúgó, az első magyar labdarúgó-válogatott kapusa. * Innen származik Kiss Ádám humorista, a magyar stand-up-comedy kiemelkedő alakja. * 2008-ban Guinness-rekord dőlt a csokifesztiválon, a világ eddigi legnagyobb csokoládéból épített szobrát készítették el a Boci csokoládéról híres Szerencsen, az első Országos Csokoládé Fesztiválon. Az alkotást Ekker Róbert képzőművész egy 350 kilogrammos csokoládétömbből faragta ki, és Csukás István híres csokoládéevő mesehősét, Gombóc Artúrt formázza meg. * Itt született és itt kezdte el pályafutását a világ legjobb női kézilabdázójának (2004) is megválasztott Kulcsár Anita. * Itt született Ördög Tibor, a Hooligans zenekar énekese. * Innen származnak Tóth Tibor és Kiss Endy, a Hooligans zenészei. * Itt hunyt el 1927-ben Ürményi Lajos színész. Irodalom * Salánki István: A Szerencsi Cukorgyár száz éve 1889-1989, Szerencs, 1989, ISBN 963-02-6286-X * Szerencs honlapja * Látnivalók, turisztikai szolgáltatások Szerencsen - Tokaj-Hegyalja, a Taktaköz és a Hernád-völgye hivatalos turisztikai portálja * Európai borutak portál * Légifotók Szerencsről * Szerencs.lap.hu - linkgyűjtemény