Szardínia (olaszul Sardegna, szárdul Sardinna, katalánul Sardenya, spanyolul Cerdeña) a Földközi-tengermásodik,Európa nyolcadik, és a világ negyvenhatodik legnagyobb szigete, amely Olaszország, Spanyolország,Tunézia és Franciaország ( Korzika) között helyezkedik el. Olaszország régiója, különleges autonómiával ellátott terület. A "nurági" kor kezdetén, úgy Kr. e. 1500-ban a mükénéiek a szigetet Hyknusának (latin változat: Ichnusa) hívták. Ennek jelentése valószínűleg a "Hükszoszok szigete" (nusa = sziget), akiket Kr. e. 1540-ben I. Jahmesz üldözött el Egyiptomból. A sziget másik neve Sandalyon ("lábnyom") volt, feltehetően a sziget alakja miatt. ASzardínia a shardanák népének ("tengeri emberek") nevéből ered, az ő támadásukat verte vissza III. Ramszeszegyiptomi fáraó Kr. e. 1180-ban.

Szardínia területe 24 090 km², lakossága pedig 1 650 000 fő. A régió fővárosa Cagliari. A Földközi-tenger második legnagyobb szigete, Olaszország harmadik legnagyobb régiója. Az Appennini-félszigettől 70 km-re helyezkedik el, őket aTirrén-tenger választja el egymástól. A Szardíniai-csatorna választja el a tőle 184 km-re délre fekvő Tunéziától.

Domborzat [szerkesztés]

Szardínia területének 80%-a hegy-és dombvidék. Átlagos tengerszint feletti magassága 334 méter. Legfontosabb hegyei a sziget közepén találhatók: a Punta La Marmora (1834 m.), a Perdèdu di Seulo (1334 m) és a Vittoria di Esterzili (1212 m), amelyek a Gennargentu-hegység csúcsai. Északon emelkednek a Monti di Limbara (1362 m), a Monti di Alà (1090 m), a Monte Rasu (1259 m), a Monte Albo (1127 m) és a Monte Corràsi di Oliena (1463 m). Délen a legfontosabb hegy a 1236 méter magas Monte Linas.

A sziget felszíni vizekben szegény, folyói rövidek, és vízhozamuk csak a téli hónapokban jelentős. Legfontosabb folyói aTirso, a Flumendosa, a Coghinas, a Cedrino, a Temo, és a Flumini Mannu. Egyetlen természetes tava a Baratz, de nagy számban találhatunk a szigeten mesterséges tavakat, így az Omodeo-és a Coghinas-tavakat.

Szardínia partjainak hossza 1897 km, délen és nyugaton homokosak, északon és keleten sziklásak. Szardíniát több kis sziget veszi körül: Sant'Antioco (109 km²), Asinara (51 km²), San Pietro (50 km²), a Maddalena (20 km²), és Caprera(15 km²).

Klíma [szerkesztés]

Szardínia klímája jellegzetesen mediterrán: télen enyhe, nyáron pedig meleg, a csapadék északon és nyugaton jelentős. A napsütéses órák száma évente 2000-2300. A tengerpartokon, ahol a lakosság túlnyomó többsége él, a hőmérséklet szinte soha nem csökken nulla fok alá. Az alacsony páratartalomnak köszönhetően könnyen elviselhető a nyári forróság ( a nyári átlaghőmérséklet 35 °C). A hegyvidékeken télen gyakran havazik,és a hőmérséklet nulla fok alá csökken. Nyáron hűvös van, különösen éjszaka, és csak ritkán tartós a meleg idő.

A tengerparton és a déli részeken ritka a csapadék, átlagosan 500 mm évente. A legkevesebb csapadékot egész Olaszországban Capo Carbonaránregisztrálják, évi 266 mm-t. Egyes hegyvidéki területeken az éves csapadékmennyiség az 1000 mm-t is meghaladhatja.

Szardínia szeles régió, a domináns szelek a misztrál és a sirokkó. Az előbbi a nyári hőmérsékletet csökkenti, és nagy sebességéből (100 km/h) kifolyólag gyakran okoz károkat a mezőgazdaságban, és gondokat a hajózásban. A sirokkó elsősorban tavasszal káros. A szeles időjárásnak köszönhetően Szardínián számos szélerőmű épült.

Állatvilág

Mint sok minden másban, Szardínia állatvilágában is eltérést mutat az európai kontinenshez képest. A szigeten aszarvasfélék és a muflon populációja vészesen csökkent a hetvenes évekig, de azóta emelkedőben van a megtett óvintézkedéseknek köszönhetően. A szárd vaddisznó (Sus scrofa meridionalis) a sziget egész területén fellelhető. A legnagyobb ragadozók a szárd róka (Vulpes vulpes ichnusae) és az igen ritka szárd vadmacska (Felis lybica sarda), akik mellett még menyétfélékkel is találkozhatunk. Az emlősökközül kiemelkedő jelentőségű a csak Szardínián, és ezen belül is Asinara szigetén honos fehér szamár, a közönséges háziszamár egy fajtája (jelenleg kb. 90 darab él belőle). Ugyanilyen jellegzetes a Giara nevű kis termetű ló (Equus caballus Giarae),amely a Giara-fennsíkon honos, eredete bizonytalan, de valószínűleg a főníciai vagy a görög hajósok hozták a szigetre az i.e. 5-4. században. A tengerparton elterjedt a rózsás flamingó (Phoenicopterus roseus), és megtalálható az igen ritka korallsirály (Ichthyaetus audouinii) is.

A sziget növényvilága jellegzetesen mediterrán. Erdeinek nagy része magyaltölgy, amelyet a hűvösebb területeken molyhos tölgyek , a melegebb területeken pedig paratölgyek kísérnek. Szardínia az erdőkben leggazdagabb olasz régió, összesen 1.213.250 hektár erdő borítja. A hűvösebb éghajlatú zónákban honos egyes növényfajok a földörténeti kanozoikumból származnak( tiszafa,aAcer monspessulanum). 1000-1900 méteres tengerszint feletti magasságon olyan alpesi jellegű növényvilágot találunk, amelyet más régiókban 2500-3500 méter magasan.

http://hu.http://hu.wikipedia.

org/wiki/Szard%C3%ADnia_

(Olaszorsz%C3%A1g)wikipedia.

org/wiki/Szard%C3%ADnia_(Olaszorsz%C3%A1g)