Eger (latinul: Agria, németül Erlau, szlovákul Jáger, szerbül Jegar, szlovénül Jagar) Heves megye székhelye, Északkelet-Magyarország egyik legszebb történelmi városa. Jelentős oktatási és kulturális központ számos világhírű múzeummal és műemlékkel, melyek közül kiemelkedő az egri vár. Az egri borvidék központjaként a legjelentősebb magyar bortermelők közé tartozik. Az egri bikavér külföldi piacokon is ismert. Nevének eredete A város nevének eredete ismeretlen; többek szerint az „éger(fa)” elnevezésből származik (a környező területeken még ma is valóban sok égeres található). Ezen elmélet kritikusai szerint az Eger kifejezés szerepel települések neveiben is közvetlenül (például Zalaegerszeg) vagy formában (mint Grád, Győr)). A város története A török hódoltság előtt A környéken a kőkorszak óta laknak emberek. A korai középkorban német, avar és szláv törzsek éltek itt; a területet a X. század elején már a honfoglaló magyarság első nemzedéke megszállta; ez az időpont a város határában, Almagyaron és Répástetőn kiásott fegyveres férfisírokban talált arab pénzek alapján keltezhető. A 20. század végén honfoglalás kori leleteket találtak a Szépasszonyvölgy környékén is. Szent István az 1009 előtt szervezett tíz püspökség egyikének székhelyévé tette. Az első, mára elpusztult székesegyház a Várhegyen állt, körülötte alakult ki a város történelmi magja. A 11. századból egy kör alakú templom és egy kisebb palota maradványait is feltárták. A Bükk és a Mátra között északnak vezető út mentén épített püspöki székhely gyorsan jelentős központtá fejlődött, majd 1241-ben, amikor II. Kilit volt a püspök, a tatárok feldúlták és felégették a várost. Bizonnyal a tatárjárás tapasztalataiból okulva IV. Béla 1248-ban kővár építésére adott engedélyt Lambert püspöknek. A 14–15. században a korábban a város széléig terjeszkedő erdőket nagyrészt kiirtották, hogy szőlőt telepítsenek a helyére. Kialakultak a várba és az északi bányavárosok felé vezető útvonalak, a belváros — az Eger-patak régi medréhez igazodó, zegzugos utcái. Több közeli település (Almagyar, Czigléd stb.) összeépült Egerrel. Mátyás király uralkodása alatt Bekensloer János püspök gótikus stílusban átépíttette az akkor még a várban álló püspöki palotát; az épület ma is látható. Az építkezéseket Dóczy Orbán püspök folytatta és Bakócz Tamás fejezte be; elkezdték a várbeli székesegyház késő gótikus átépítését is. Mátyás király halála után Ippolito d'Este püspök idején építették a róla elnevezett és közelmúltban felújított Hippolyt-kaput. Eger a XVI. század végén Minaret Egri nők, Székely Bertalan festményeMagyarország három részre szakadása idején Eger fontos végvár lett. Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt a vár (a nőket és gyerekeket is beleszámítva) kevesebb mint 2100 védője 1552-ben visszaverte egy nagy török sereg támadását. A törökök számát Gárdonyi Géza — természetesen némi túlzással — 200 000-re becsülte. A későbbi történetírók 80 000 fősnek írták le a török sereget, amelynek létszáma a mai történészek szerint 35-40 000 lehetett. Az ostrom történetét a mai olvasók leginkább Gárdonyi Egri csillagok című, népszerű regényéből ismerhetik. Az ostrom alatt teljesen leromlott várat kiváló olasz hadmérnökök tervei alapján 1553 és 1596 között teljesen átépítették. 1578. áprilisától néhány évig itt katonáskodott Balassi Bálint is. Eger Középkori katedrális romjai a várban1596-ban a török újra megostromolta Egert, amit a körülbelül hétezer fős védősereg mintegy három hetes ellenállás után feladott – elsősorban azért, mert a seregével a közelben táborozó III. Miksa osztrák főherceg nem volt hajlandó a védők segítségére vonulni. A török uralom alatt [szerkesztés] A város 91 éven át, 1687-ig volt az Oszmán Birodalom része, mint egy több szandzsákot magába foglaló vilajet székhelye. Ennek leglátványosabb emléke az egykori oszmán világbirodalomban legészakibb, még álló minaretje. A Várhegy tövében, a vár bejáratától nem messze egy törökfürdő maradványait tárták fel. 1687-től a Rákóczi-szabadságharc végéig [szerkesztés] A keresztény csapatok 1687. december 17-én foglalták vissza a várost, miután sikerült kiéheztetniük a vár védőit. Az ostrom alatt a város teljesen leromlott: a falakkal körülvett területen mindössze 413 ház maradt lakható, és ezekben is főként török családok laktak. A felszabadított várost a Habsburgok kincstári birtoknak tekintették, és I. Lipót 1688-ban szabad királyi várossá nyilvánította (azaz mentesítette az egyházi és földesúri terhek alól). Ez az állapot azonban csak 1695-ig tartott: ekkor a visszatelepedő Fenessy György püspök kérésére az uralkodó újra püspöki várossá nyilvánította; a mecseteket keresztény templomokká alakították. 1705-ben a II. Rákóczi Ferenc pártján álló Telekessy István püspök papnevelő intézetet alapított. A Rákóczi-szabadságharc alatt 1703-tól 1711-ig Eger volt a felszabadult országrész központja. Itt volt a fejedelem főhadiszállása, amit rendszeresen fel is keresett. 1705-ben Egerben keltezték bár nyomda híján máshol nyomtatták az első magyar hírlapot, a Mercurius Veridicust (Igazmondó Merkúriusz). 1709-ben Egerben találkozott a fejedelem Ukranciewvel, I. Péter cár követével. A követ Egerben halt meg, és valahol a Rác-templom környékén temették el. A Rákóczi-szabadságharc leverésétől az 1848-as forradalomig [szerkesztés] A 18. század a virágzás, a fellendülés időszaka volt. A ma is látható barokk városképet Eger püspökei alakították ki, főképpen Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly. Az építkezések számos iparost, kézművest, kereskedőt, művészt vonzottak a városba; többek között itt települt le: Kracker János Lukács, Franz Anton Maulbertsch, Franz Sigrist, Josef Gerl, Fellner Jakab, Fazola Henrik. A lakosság ugrásszerűen megnőtt: 1688-ban 1200 fő, 1787-ben több mint 17 000 fő — ezzel Eger volt az ország hatodik legnépesebb városa. Barkóczy Ferenc, majd nyomdokain Eszterházy Károly püspök a nagyszombati és a bécsi egyetem mintájára Egerben is megpróbált universitast, azaz egyetemet kiépíteni. Ennek bázisául a meglévő oktatási intézményeket szánták: a papnevelő intézetet, a jogi iskolát, amit 1740-ben alapított Foglár György kanonok és a bölcseleti iskolát, amit 1754-ben pedig Barkóczy püspök hozott létre. Magyarország első orvosi akadémiája, ami 1769. november 5-én nyílt meg . Az egyetemet Eszterházy Károly az erre a célra épített líceumban kívánta elhelyezni, de Mária Terézia királynő nem engedélyezte az intézmény megalapítását. 1769-ben Egerben Markhot Ferenc irányításával nyílt meg az ország első orvosi iskolája. Az iskolától 1772-ben Mária Terézia megtagadta a doktori fokozat kiadásának jogát, ezért az 1775-ben megszűnt. A 19. század katasztrófákkal indult: 1800-ban a belváros fele tűzvészben pusztult el, 1801-ben pedig a leomlott vár déli fala, és megrongált több lakóházat. Az uralkodó 1804-ben érseki székhellyé emelte, de egyúttal kivette a főegyházmegyéből a kassai és a szatmári püspökséget. A városi polgárság szabadulni szeretett volna az egyházi fennhatóság alól, és kérvényt nyújtott be a parlamentnek, hogy nyilvánítsák Egert szabad királyi várossá, de nem jártak sikerrel. 1827-ben a belváros nagy része újra leégett, négy évvel később pedig több mint 200 embert vitt el a kolerajárvány. A reformkorban Pyrker László János érsek képtárat hozott létre, és azt 1844-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, mivel Eger nem adott számára megfelelő helyet. Lényegében Pyrker ajándéka lett az 1900-ban megnyitott Szépművészeti Múzeum anyagának alapja. Pyrker hozta létre Egerben, 1828-ban az első magyar nyelvű tanítóképzőt, és ő építtette Hild József tervei alapján a neoklasszikus stílusú bazilikát, Magyarország második legnagyobb templomát. 1837-ben Joó János rajztanár Héti Lapok címen elindította Magyarország első műszaki folyóiratát. A forradalomtól az I. világháborúig [szerkesztés] 1854-ben az érsek 50 000 forintért lemondott földesúri jogáról (a kilenced és a taksa szedéséről), és ezzel Eger felszabadult az egyház gazdasági hatalma alól. A polgári fejlődés azonban nem gyorsult meg, mivel Eger kimaradt a Miskolcot Budapesttel összekötő vasúti fővonalból: a csomópont Füzesabony lett. A város ipara: malom, dohánygyár, lemezárugyár 1878. augusztus 30-án és 31-én egy hatalmas bükki felhőszakadás után az Eger-patak kilépett a medréből, és pusztító árvíz öntötte el a belvárost. Tíz ember meghalt, 35 ház összedőlt, 136 épület súlyosan megrongálódott, háziállatok százai fulladtak a vízbe. Az elöntés legnagyobb magassága 463 centiméter volt. Az árvíz szintjét 17 tábla jelezte a különböző épületeken; többségük ma is látható. 1904-ben nyílt meg Eger első kőszínháza, elkezdték a csatornázást és az egyéb közművek építését. A századforduló után Egerben az iskolaváros jelleg dominált: iskolái és más kulturális intézményei miatt a „magyar Athénnak” is nevezték. A két világháború között [szerkesztés] Az I. világháború után lassan indult újra a gazdasági élet. 1925-től újra nagy építkezések kezdődtek. Az Egri csillagok népszerűsége ösztönzőleg hatott a vár régészeti ásatásainak megkezdésére is. 1933-ban az országban az elsők között Eger is engedélyt kapott gyógyfürdő építésére. A II. világháború sem múlt el nyom nélkül: 1944 őszén a visszavonuló német csapatok részben leszerelték a gyárakat, üzemeket, elhajtották az állatokat, megrongálták a vasútállomást, felrobbantották az Eger-patak valamennyi hídját. A szovjet csapatok november 30-án vonultak be a városba. December 12-én német repülők bombázták és gépfegyverrel lőtték a város belterületét: 20 ház összedőlt, 33 ember meghalt, 87 megsebesült. Stróbl Alajos (1907): Dobó István szobra a Dobó téren, a háttérben a várral A II. világháború után [szerkesztés] A II. világháború után sok épületet emeltek szerte a városban. A 70-es évektől egymás után nőttek ki a földből a mai Felsőváros, a Maklári és Hatvani Hóstya, valamint Lajosváros panelházai. A Belvárosban felépítették az odáig egységesen barokk arculattól idegen Dobó téri áruházat és új külsőt kapott a Gárdonyi Színház is — ezt azóta ismét átépítették. A 80-as évekre elkészült a 25-ös főút Belvárost elkerülő szakasza, ezután a Széchenyi út déli szakaszáról és a Belváros legtöbb utcájából kitiltották a közforgalmat. 1968-ban a barokk belvárost védetté nyilvánították, és ezzel több más várostól eltérően megkímélték a további, oda nem illő épületek beépítésétől. 1978-ban a települést a helyi műemlékek védelméért Hild-éremmel tüntették ki. A városvédő tevékenység elismeréseként Egerbe került az ICOMOS (Történelmi Városok és Falvak Nemzetközi Bizottsága) magyarországi székhelye. Az 1990-es évektől elsősorban a külvárosokban építkeznek. Lakóparkok: Felnémet-Pásztorvölgyi, Napsugár utcai. 2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány, 0.5%-a német és további 0.5% egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[5] A városnak 2007-ben 56 647 lakosa volt. Ebből magyar: 96,0% cigány: 0,9% német: 0,2% ismeretlen, nem válaszolt: 3,2% Vallási megoszlás: Római katolikus: 62,4% Görög katolikus: 0,9% Református: 7,8% Evangélikus: 0,7% Más egyházhoz, felekezethez tartozó: 0,8% Nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 18,3% Ismeretlen, nem válaszolt: 9,4% Városrészek Eger belvárosa Almagyar A város keleti oldalán található domb, Eger legelegánsabb része. Déli oldalára épült az Eszterházy Főiskola több tanszéke és kollégiuma. Almár A legészakabbra fekvő, kissé elkülönült városrész, főleg hétvégi házakkal. Belváros Eger belvárosát gyakran nevezik Európa barokk gyöngyszemének. Itt található többek között Magyarország harmadik legnagyobb temploma, valamint a több száz éves múlttal rendelkező Eszterházy Károly Főiskola főépülete, a Líceum is. Berva lakótelep Az egykori egri Finomszerelvénygyár (Berva Rt.) dolgozóinak épült, 1954-ben. A recski munkatábor foglyai építették kényszermunka keretében. Felnémet városrész északkeleti részén található. Felnémet 1959-es Egerhez való csatolásáig ezen városrészhez tartozott, ekkor még hivatalos neve is Felnémeti lakótelep volt. Cifra hóstya A Belvárostól északra fekvő városrész, tele szűk, egyirányú utcákkal és apró házakkal. Itt található a Tűzoltó Múzeum, valamint a Kepes-központ, illetve Vitkovics Mihály szülőháza. Nevét a várost körülvevő falrendszer Felnémet felöli szépen díszített kapujáról a " Cifra kapuról " kapta. A megujúló városrész egyik színfoltja a " Práff-malom "épületét is magába foglaló Eventus Üzleti, Művészeti Középiskola épülete. A közel négyezer négyzetméteres területen a 104 fős Eventus Panziót, informatikai kabineteket, osztálytermeket, előadótemeket, tanárit találjuk. A húszas években épült " Cifra iskolában " kaptak helyet az intézmény alkalmazott művészeti szaktantermei. Csákó Egykori neve Szent István-város. Csendes kertvárosi negyed, nagyobb lakóházakkal. Nyugati oldalán találjuk az egri vasútállomást. Érsekkert, Táncsics Mihály sétány Érsekkert, tó Érsekkert Eger legnagyobb parkja, melynek közepén az egykor a Bárány Uszodában állt szökőkút másolata látható. Északkeleti csücskében zenepavilon épült (itt nyaranta könnyű- és komolyzenei koncerteket adnak). Délnyugati részébe sportlétesítmények épültek - stadion, vívóklub, teniszklub és a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok várja a mozogni, drukkolni vágyókat. Felnémet A múlt század második felében Egerhez csatolt település megőrizte falusias jellegét. Valaha itt volt a (mai nevén) Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút végállomása. Felsőváros A rendszerváltás előtt Csebokszári lakótelep névvel született városrész, elsősorban négy- és tízemeletes épületekkel. Itt él Eger lakosságának körülbelül ⅓-a. Három középiskolának is otthont ad - így a (Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskolának, a Neumann János Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnáziumnak, valamint a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola). Hajdúhegy Az Almagyar-dombhoz hasonló jellegű, azzal ellentétes oldalon fekvő kertvárosi negyed, északi részében főleg emeletes házakkal. Hatvani hóstya A városrészt kettészeli a 25-ös főút, attól északra nagyrészt emeletes házak, délre inkább családi házak találhatók. Itt találjuk Eger egyetlen református templomát, valamint a városi stadiont. Ipari park A rendszerváltoztatás óta lendületesen fejlődő terület Lajosvárostól keletre található. Számos multinacionális vállalat telepedett meg itt, sokszáz munkahelyet biztosítva a környéken lakóknak. Károlyváros [ Eger egyik nagyobb városrésze, a Belvárostól nyugatra fekszik. A 25-ös főút hosszanti irányban kettévágja. Itt található az egykori dohánygyár átalakításából született Agria Park Bevásárló- és Szórakoztató Központ, az Egészségügyi Szakközépiskola, valamint a Dobó István Laktanya. Emeletes és családi házak egyenlő arányban épültek erre a környékre. Lajosváros Eger déli városrésze, több középiskola (Szilágyi Erzsébet Gimnázium; Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, és Szakképző Iskola és Kollégium) és kollégium épült ide. Kertvárosi jellegű városrész a főút mentén sok emeletes házzal. Maklári hóstya, Tihamér A legtöbb új épülettel (nagyrészt társasházakkal) rendelkező városrész. Itt található az Egri Malom, a Bitskey Aladár Uszoda és a Strandfürdő is. Pásztor-völgy Fiatal kertvárosi negyed Felnémet nyugati részén. A Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium épületét Makovecz Imre tervezte. Rác hóstya A Felsővárostól nyugatra fekszik, szintén kertváros. Déli részében borászatok épültek. Szépasszony-völgy Országos hírű pincék vannak itt. Az egri borvidék világszerte ismert ’’fellegvára’’. Tetemvár Az 1552-es ostrom török harcosait temették ide, innen kapta nevét. Szintén kertváros. Vár Eger 1000 éves, történelmi nevezetességű része. Vécsey-völgy Az Almagyar-dombtól északra találjuk, ugyancsak kertváros, tele panziókkal és apartmanokkal, lakóparkokkal. Innen 1–2 km-re található az Apolló Sportrepülőtér. A Bazilika főbejárata Törökfürdő részben restaurált maradványai (Dózsa György tér) Múzeumok, kiállítóhelyek [szerkesztés] Egri vár és Dobó István Vármúzeum (Vár 1.): Eger vára volt az első olyan magyar vár, amelynek védői (1552-ben, Dobó István parancsnoksága alatt) meg tudták tartani a várat az Oszmán Birodalom ostromló hadai ellenében. Harangöntő emlékszoba Harangöntő-ház, Harangöntő u. 4.; A Művészetek Háza Eger kiállítóhelyei: Kopcsik Marcipánia – Harangöntő-ház, Harangöntő u. 4.; Történeti Tárház – Fazola Henrik u.; Tűzoltó Múzeum – Tűzoltó tér 5.; Vitkovics-ház – Széchenyi út 55., benne: Kepes György Vizuális Központ, Vitkovics Mihály emlékszoba; Zsinagóga Galéria Kossuth Lajos utca 17. Érseki Gyűjtemény – Széchenyi út 5. Város a város alatt — az egykori érseki pincerendszer Az Eszterházy Károly Főiskola épületében (Eszterházy tér 1.): Főegyházmegyei Könyvtár – I/223. Barokk terem; Spekula Csillagvizsgáló Gárdonyi Géza Emlékmúzeum – Gárdonyi út 28. Palóc Népművészeti Kiállítás – Dobó utca 12. István pince és Nemzeti Bormúzeum – Tündérpart utca 5. Telekessy Patikamúzeum – Széchenyi út 14. Szemfényvesztés — kiállítás látóknak a vakok világáról - Autóbusz-pályaudvar alatti pincesor - Pori sétány 7. (Csak előzetesen bejelentkezőknek!) Templom Galéria Kis Zsinagóga egri kortárs művészeti galéria, Hibay Károly u. 9. Templomok, egyházi építmények [szerkesztés] egri főszékesegyház (Pyrker tér), minorita templom (Dobó István tér 4.), ciszterek temploma (Széchenyi István u. 15.), ferences templom (Kossuth Lajos u. 14.), szervita templom (Servita u. 21.), Jézus Szíve templom (Maklári út 91.), lajosvárosi templom (Aradi u. 6.), Szent Sebestyén vértanú temploma (volt irgalmasok temploma), Knézich Károly u. 1., evangélikus templom (Vörösmarty u. 28.), református templom (Deák Ferenc u. 56.), Kálvin-ház (Markhot Ferenc u. 2.) baptista gyülekezet (Vörösmarty Mihály u. 15.), adventista imaház (Tizeshonvéd u. 20/a.), rác templom (ortodox szerb templom, Vitkovics Mihály u. 30.), Fájdalmas Anya temetőkápolna (Király u.) Szent Rókus temetőkápolna (Rókus köz 5.), Kisboldogasszony temetőkápolna (Széchenyi István u. 51.), Szent Anna kápolna (Markhot Ferenc kórház, Széchenyi István u. 27-29.) Mária Szeplőtelen Szíve kápolna (Szépasszonyvölgy). érseki palota (Széchenyi u. 1–3.) Szent Rozália templom (Sánc utca) Kulturális intézmények [szerkesztés] Gárdonyi Géza Színház Uránia Mozi Cinema Agria Mozi Harlekin Bábszínház, Eger Egri Kulturális és Művészeti Központ intézményei: Bartakovics Béla Közösségi Ház Forrás Gyermek- és Ifjúsági Ház Művészetek Háza Eger Könyvtárak [szerkesztés] Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Főegyházmegyei Könyvtár – Eszterházy tér 1. I/221. (nyilvános tudományos szakkönyvtár) Egyéb A Kossuth utca barokk épületei; egyebek közt: megyeháza (fő nevezetessége a Fazola-kapu) nagypréposti palota (ma a megyei könyvtár), kispréposti palota, líceum (ma az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola főépülete), Dobó István tér Egri minaret (török kori) Bitskey Aladár uszoda Szépasszonyvölgy: Eger legnagyobb kiterjedésű, összefüggő borpincés területe. A ma közel 200 pincét számláló Szépasszony-völgy az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott az egri borok hírnevével. Markhot Ferenc Kórház Törökfürdő: Első írásos dokumentuma 1448-ból származik, ebben nevét még "karthausi fürdőként"" emlegetik. A mai létesítmény 1610-1617 között épült, a török hódoltság idején törökök építették rituális célból; ma gyógyfürdő. Radonos vize Magyarországon egyedülálló; főképp mozgásszervi betegségek kezelésére használják. Egri Termál- és Élményfürdő A Bajcsy-Zsilinszky utca épületei [szerkesztés] A Grőber-ház (Bajcsy-Zsilinszky u. 6.) Bajcsy-Zsilinszky u. 15. A Sághy–Steinhauser-ház (Bajcsy-Zsilinszky u. 17.) Freskó a Sághy–Steinhauser-ház kapualjában A Grőber-ház (Bajcsy-Zsilinszky u. 6.; hrsz.: 4955) zártsorú beépítésben álló, U alaprajzú, egyemeletes, műemlék jellegű (törzsszáma: 1923), klasszicista lakóház. A szélső nyugati tengelyben nyílik kapuja, fölötte erkéllyel. Az udvarban a déli szárnyon földszintes gazdasági épület áll. Földszinti helyiségeit különböző típusú boltozatok fedik, az emeletiek síkfödémesek. Korábbi épületek felhasználásával építtette Grőber Ferenc vaskereskedő (az építész: ifj. Zwenger József volt). Emeletét 1900 körül átalakították. 1970 után egy újabb átalakítással a homlokzati részletformákat leegyszerűsítették. Lépcsőkorlátja, függőfolyosója, ajtói és ablakai klasszicista, illetve historizáló stílusúak. A Sághy–Steinhauser-ház (Bajcsy-Zsilinszky u. 17.; hrsz.: 4930/1, 4930/2) zártsorú beépítésben álló, L alaprajzú, egyemeletes lakóház. Műemlék, törzsszáma: 1925. Homlokzatát enyhén kiülő közép- és oldalrizalit tagolja. Udvari szárnyában egykor tűzoltó szertár állt, udvarában romantikus stílusú kerti ház. Romantikus kapu, díszítőfestés, ablakrácsok. Építtette Sághy Mihály báró, alispán (építész: Povolni János). 1851–1859 között romantikus stílusban átalakították; ekkor nyerte mai homlokzatát. 1887-től a Remenyik és Steinhauser családoké volt. Az Almagyar utca épületei Hauser-Bodnár-ház Plitzner–Buday-ház Hagen-ház A Hauser-Bodnár-házat (Almagyar utca 13., hrsz.: 6078) 1755–1770 között, több periódusban épült több periódusban épült, rokokó lakóház. Zártsorú beépítésű, U alaprajzú, egyemeletes; homlokzatán enyhén kiülő középrizalittal, egy nagy középső kéménnyel. A földszinti helyiségeket csehboltozat fedi, az emeletiek födéme sík. Ajtajai, ablakai a 18–19. században készültek. A 18. század második felében Hauser Mihály ötvös, 1918–1940 között a Bodnár család tulajdona volt. A Plitzner–Buday-ház (Almagyar utca 15., hrsz.: 6081) Plitzner János kőfaragó építette 1776 után; 1918-ban a Buday család tulajdonába került. Zártsorú beépítésű, L alaprajzú, földszintes barokk lakóház, az utcai szárny udvari homlokzatán üvegezett tornáccal, az udvaron egykorú melléképülettel. Egyik helyisége csehboltozatos, a többi födéme sík. A folyosót stukkó díszek ékítik. Ajtajai, ablakai a 18–19. században készültek. A Hagen-ház (Almagyar utca 16., hrsz.: 6526) 1772-ben épült barokk lakóépület. Két korábbi ház helyén építette Hagen József kőfaragó. 1992-ben felújították, és ekkor fedélszékét, vakolatait, ajtóit és ablakait, burkolatait teljesen kicserélték. A Bródy Sándor utca épületei A Fazola–Eősz-ház A Fazola–Eősz-ház (Bródy Sándor u. 4.; hrsz.: 4544/1, 4544/2) zártsorú beépítésben álló, műemlék jellegű, barokk egyemeletes sarokház, a Városfal utcai oldalon és a telekbelsőben későbbi hozzáépítésekkel. Alaprajza kéttraktusos, két kapualjjal. Félig kész állapotban vásárolta meg Fazola Henrik vasműves; 1767-re lett kész. Az 1800-as tűzvészben leégett, utána Eősz János püspöki prefektus vásárolta meg és építtette újjá. 1819-ben az érsekség vette meg, ekkor újabb változtatásokat hajtottak végre (építész: ifj. Zwenger József). A 20. században egy ideig az Egri Nyomda működött benne, ekkor építették át a Városfal utcai részt. Fontosabb rendezvények Egri Tavaszi Fesztivál (március vége, április eleje) Agria Nyári Játékok (egész nyáron) Erlau Táncfesztivál (július vége, augusztus eleje) Az Egri Bikavér Ünnepe (július közepe) Középkori Piactér (július vége) Végvári vigasságok (július vége) Fesztivál a barokk Egerben (július-augusztus) Szépasszonyvölgyi Fesztivál (augusztus közepe) Bormustra az egri Piacz-on (augusztus közepe) Filmművészeti Nyári Egyetem (augusztus) Agria Nemzetközi Néptánctalálkozó (augusztus vége) Eger Ünnepe (szeptember közepe) – civil fesztivál Egri Vár Napja (október 17.) – a vár összes múzeuma ingyenesen látogatható Oktatás Felsőoktatás Eszterházy Károly Főiskola Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Szeminárium Gábor Dénes Főiskola Gimnáziumok Neumann János Gimnázium [2] Dobó István Gimnázium Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium Sancta Maria Általános Iskola, Leánygimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szakközépiskolák, szakképzők Szalapart Speciális Oktatási – Nevelési Központ és Szakszolgálat Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, és Szakképző Iskola és Kollégium Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Kossuth Zsuzsa Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium EVENTUS Üzleti, Művészeti Középiskola,Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium Neumann János Középiskola és Kollégium Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium IQ Pont Gimnázium, Informatikai, Nyomdaipari, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Tömegközlekedés Bővebben: Eger tömegközlekedése Agria Volán A vasútállomás a Belvárostól 1 km-re délre, a helyközi autóbuszállomás a város központjában található, a bazilika mellett. A helyi tömegközlekedésről az Agria Volán Zrt. gondoskodik, amely kizárólag autóbuszokkal végzi az utasok szállítását. A vonalak kétharmada Eger déli részét a Belvároson keresztül az északi városrészekkel kapcsolja össze, a többi a keleti és nyugati részek összeköttetését biztosítja (jóval ritkább követési időkkel). PanorámaMakrisz Agamemnon: alabárdos katona szobra az Almagyar és a Kossuth Lajos utca sarkán Király Róbert (1989): Szomjúság (Ivó női alak) — ivókút A Zsinagóga Galéria Holokauszt emlékmű a Zsinagóga Galéria bejáratában A Fellner Jakab út és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkánál álló ivókutat (Szent István-kút) az Egri Városszépítő Egyesület kezdeményezésére Wild László készítette 1985-ben A minaret és a római katolikus templom (korábban: irgalmasok temploma) — klasszicista, épült 1842-ben Érdekességek Eger egyike annak az öt magyar településnek, amelynek a nevét kráter viseli a Marson (1976 óta, a másik négy: Paks, Bak, Kalocsa és Igal). Létezik egy 3103 Eger nevű aszteroida is. A nyugat-csehországi Cheb városa a német térképeken Eger néven szerepel. Egerben, a Knézich Károly utcában található az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretje, a Kethüda mináré Eger benyújtotta pályázatát a 2010-es Európa kulturális fővárosa címre. Pécs és Miskolc után harmadik lett. további infó Magyarországon Egerben található Camera obscura azaz "sötét kamra". Az Eger fölé emelkedő Nagy-Eged-hegy oldalában 501 méter magasan van Magyarország legmagasabban fekvő szőlőtermő területe. Lásd még Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Gárdonyi Géza: Egri csillagok egri bikavér Egri Galéria Híres egriek listája egri főegyházmegye egri vár Források A Wikimédia Commons tartalmaz Eger témájú médiaállományokat.Eger város honlapja - Eger.hu Eger város linkgyűjteménye - Eger.lap.hu - Lap.hu linkgyűjtemény EgerOnline.com (magyarul és angolul) Eszterházy Főiskola EgerHír Eger.me - Eger Travel Portál Brendon-Fenstherm-ZF Eger Vízilabda Klub Eger Heroes Amerikai Futball Egyesület honlapja Egri panorámaképek Az Egri vár makettje Egri Fertálymesterek Wikitravel - Markhot Ferenc Kórház Törökfürdő Egeri templomok varosom.hu: Látnivalók Egerben MAGYARORSZÁG MŰEMLÉKJEGYZÉKE, HEVES MEGYE Külső hivatkozások Kis Zsinagóga – egri kortárs művészeti galéria Eger város honlapja Látnivalók a városban Lábjegyzetek [szerkesztés] 1.↑ 1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, 9. § (1) bekezdés c) pont 2.↑ [1] 3.↑ 2/1990. (I. 11.) MT rendelet 4.↑ Felnémet község Egerhez csatolásával. Az 1787–1974-es adatok forrása: Nagy József: Eger története. Gondolat, Budapest, 1978 http://hu.wikipedia.org/wiki/Eger