Onga bemutatása Elhelyezkedése Onga Magyarország ÉK-i részén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól nyolc km-re keletre található. A régi Abaúj megye legdélibb csücskében terül el. A község határának ÉNy-i részén húzódó Miskolc-Kassa irányban futó 3. sz. fõút mellett Ongán halad át a 37. sz. Miskolc-Sátoraljaújhely felé vezetõ országút is. A települést átmetszi a Miskolc-Kassa vasúti szárnyvonal. A község a Hernád és Sajó törmelékkúpján található. Határába belenyúlnak a Cserehát hegység lankái, domborzatilag a Nagyalföld folytatásához tartozó síksági terület része. Onga a Bükk és a Zempléni hegység, illetve a Sajó és a Hernád folyók közé ékelõdik. A települést kettészeli a Bársonyos-patak. Északi határainál a Bige- és a Vadász-patak ömlik a Bársonyosba. Onga egy része sík terület, valamivel több mint 110 méter tengerszint feletti magassággal. A falu dombos részei meghaladják a 120 méteres abszolút magasságot. A víztorony dombja 124,5-, a Halmok 132,6 méter magasak, a Turul pedig közel 170 méter. A település északi része enyhén dombos, a déli sík. Ongán az évi középhõmérséklet 9-10 oC. Az átlagos évi csapadék ugyan nem mondható soknak, mégis több mint az Alföld egyes részein: 500-550 milliméter. Az uralkodó széljárás a községben É-i, nyáron ÉNy-i, ami az esõket hozza, ha a Bükk "engedi". Gyakori a vidéken a köd. A falut körülölelik a különbözõ idõkben megnyitott bányatavak, melyek közül a legismertebbek a község keleti határánál található. Ezek száma a kavicskitermelés következtében tovább nõ. Ongán 1911-tõl folyik kavicsbányászat. Onga népességszáma 2004. január 1-én: 4831 fõ volt. A településnek 2000-ben 1428 lakóépülete volt. Ezek közül 32 Ongaújfaluban, 128 Ócsanáloson volt megtalálható. Megközelíthetõ A település közúton megközelíthetõ volán busszal, mely Miskolcon, a Búza tér 14-es kocsiállásáról indul közvetlenül Ongára. Menetidõ: 15 perc. Vasúton a Miskolc–Hidasnémeti vonalon, Miskolcról indulva a második megálló (Felsõzsolca után) Onga. Menetidõ: 11 perc. Története Onga az õskortól lakott település. Jelentõsek a faluban talált bronzkori régészeti leletek. A község elsõ név szerinti említése 1222-bõl ered. A középkorban kicsiny falut a török 1588-ban felégette, de a lakosok hamarosan újra felépítették. A török elleni felszabadító háború, majd a Rákóczi-szabadságharc küzdelmei Ongát sem kímélték. A falu azonban átvészelte a nehéz idõszakokat. A XVIII. század már lassú fejlõdést hozott a község életében. Az 1750-es években református betelepülõk érkeztek Ongára. A lakosok fõleg a sókereskedelembõl és állattenyésztésbõl éltek. A falu legismertebb földesúri családja a Darvas család volt. A nagy magyar történelmi személyek közül megfordult itt II. Rákóczi Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály és Görgey Artúr is. A XIX. század második felétõl Onga a megye legdinamikusabban fejlõdõ települései közé tartozott. Megépült a vasút, javultak az életkörülmények, jobb lett a közegészségügyi helyzet, új utcák, utak épültek. Miskolc közelsége, gazdasági fejlõdése kedvezõ hatással volt Ongára. A község lakosai a XX. század elsõ felében még a mezõgazdaságból éltek, majd nõtt az iparban dolgozók száma. A II. világháború után a növekedés felgyorsult. Egyre többen költöztek ki a közeli nagyvárosból. 1950-ben az addig önálló Ócsanálost Ongához csatolták. Az 1960-as évektõl a faluban jelentõs építkezések kezdõdtek. Többek között megépült az új iskola, óvodák, orvosi rendelõk, kultúrház, tanácsháza, könyvtár. Mára már kiépült a vezetékes ivóviz-, a szennyvíz-, a gáz-, a telefon-, a kábeltévé-hálózat, korszerõsítették a közvilágítást, a sportpályát, a község intézményeit, portalanították a község minden útját. A település részletes története a következõ, Takács László által írt és szerkesztett, nyomtatásban megjelent könyvekbõl, multimédiás kiadványokból ismerhetõ meg: - Onga története (Onga, 1998) - Onga XX. századi története fotók tükrében (Onga, 2000) Ongai Kulturális Füzetek II. - Barangolás Onga múltjában (helyismereti munkáltató tankönyv) Ongai Kulturális Füzetek III. (Onga, 2001) - Válogatott források Onga történetéhez (1222–1956) (Onga, 2003) Ongai Kulturális Füzetek IV. - Adalékok az ongai oktatás történetéhez (Onga, 2004) Ongai Kulturális Füzetek V. - Onga helyismereti cd-rom I-II. (Onga, 2004-2005) - Az ongai református templom és egyház története (Onga, 2006) Ongai Kulturális Füzetek VI. - Onga helyismereti dvd-rom. (Onga, 2007) A könyvek, multimédiás kiadványok megrendelhetõk: Ongai Kulturális Egyesület 3562 Onga, Görgey ú. 2/A. ill. www.okeonga.hu A település idegenfogalma A település idegenforgalmi vonzereje a község határában, különbözõ idõben nyílt bányatavakhoz kötõdik, ahol háborítatlan környezetben lehet pihenni, horgászni, de megoldható a lovaglás is. A tavak kiépítése (parkosítás, kilátó, tábor kialakítása, szálláshely stb.) folyamatban van. A tavaknál az étkezés egyenlõre csak egy büfében oldható meg. Az önkormányzat távlati terve között szerepel a tavak mellett üdülési telkek kialakítása. Étkezési lehetõség a faluban az iskola napközijében, illetve korlátozott számban a magán vendéglõkben biztosított. A község legnagyobb szabású, nem csak az ongaiak érdeklõdésére számottartó rendezvénye a mindenkor augusztus 20-án megrendezésre kerülõ Falunap, mely elsõ alkalommal 1996-ban került megrendezésre. A település emlékmûvei Az ártéri hídsor A község keleti részén a Patai rétnél kezdõdik az ún. ártéri hídsor, amely a Hernád völgyén keresztben átvonuló úttöltést több helyen megszakítja, és lehetõvé tette - nagyobb árvizek esetén - a víz lefolyását. A hídsort négy kõhíd alkotta, egy egynyílású, egy kétnyílású és két háromnyílású. A hidak a XVIII-XIX. század fordulóján és az 1830-as években épültek. Az elsõ hidat - hogy melyiket, azt nem tudjuk - még a helybeli Darvas család építette az 1790-es években, amin több évtizedig szedtek vámot. A Kóczán kastély A Kóczán György által építtetett kastély 1898-ban készült el neoklasszicista stílusban. Az idõk folyamán az épületet többször felújították, átalakították. Kóczán György 1922-es halála után a kastély egy darabig még a család kezében maradt, majd az 1930-as évek elején azt az idekerült Czeisler Sándor birtokosnak adták bérbe. A II. világháború után a kastélyt oktatási célokra lefoglalták. A kastély ma is iskolai feladatok szolgálatában áll, mint napközi. Itt fõznek a község óvodásainak, öregjeinek és a helyi intézmények dolgozóinak is. Az újfalui kastély Az épület eredeti tulajdonosa valószínûleg a Darvas család volt. A XIX. század végén a klasszicista stílusjegyeket magán viselõ kastélyt eladták a Munk családnak, és Darvas Béla az akkor még álló ongai kastélyába költözött. A mûemlék jellegû épület a II. világháború után a tsz kezébe került, és gazdasági célokra használták, melynek hajdani szép parkja tönkrement. Tulajdonjogának tisztázása, hasznosítása folyamatban van. A Turul 1931. október 11-én József királyi herceg avatta fel a dicsõ múltú 34. gyalogezred emlékoszlopát. Borsod és Abaúj határán Darvas Béla ongai földbirtokos adományozott földet az emlékmûnek az ongaújfalui parton. Ligeti Miklós szobrászmûvész készítette a hatalmas turulmadarat, a pogány magyar õsök szent madarát. Az emlékmû 12 méternél magasabb, haraszti kemény mészkõbõl készült, míg a Turul bronzból. Az emlékmû a II. világháború után eltûnt helyérõl, s a szocialista korszakban nem lehetett újból felállítani. Erre csak 1990. október 10-én kerülhetett sor, amikor is Onga, Arnót, Felsõzsolca és Szikszó települések, illetve számos társadalmi szervezet együttmûködése révén a Turul visszakerült oda, ahová az elõdök szánták. Az új szobrot Pócsik István szobrászmûvész készítette, és Für Lajos akkori honvédelmi miniszter avatta fel. A Hõsök emlékmûve Az ongaiak 1925-ben határozták el, hogy a világháborúban elesett hõseiknek emlékére szobrot állítanak. A szobor költségeit gyûjtés és a lakosokra kivetett pótadóból fedezték. Az összegyûlt pénzbõl 1927-re készült el a szobor a falu közterén. Az emlékmû egy gyermekétõl búcsúzó katonát ábrázol. Elsõ oldalán olvashatjuk az I. világháborúban hõsi halált halt ongaiak névsorát. A hátulsó oldalába 1990-ben a II. világháborúban elesettek nevét vésték be. Az 1919-es emlékmû 1919-ben a Tanácsköztársaság alatt a magyar vöröskatonák Ongán és környékén is komoly harcot vívtak az országra rátörõ cseh-szlovák intervenciósok ellen. Ezekben a harcokban az Ongán meghalt vörös katonák emléke elõtt tisztelegve 1973-ban kezdeményezte a község egy emlékmû felállítását. A minisztérium és a Miskolci Postaigazgatóság - mivel az itt harcoló vörös katonák döntõ részben postások voltak - pozitív válasza után 1973. május 19-én a régi temetõben exhumálták a vöröspostások hamvait, és katonai díszpompával temették el a felállított emlékmû melletti díszsírhelyen. Az emlékmû elülsõ oldalán márványba vésve ez áll: Állították az ongai úttörõk kezdeményezésére a postás dolgozók. 1973. V. 20. Az 1848/49-es emlékmû A mûvelõdési ház elõtti Szobor-kertben 1948-ban állított a község emléket az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeinek. A terméskõbõl készült emlékmû zászlótartó rúdjára vonják fel ünnepélyes alkalmakkor a község zászlaját. 1849 júliusában Onga és Gesztely között Görgey Artúr többször sikerrel visszaverte az intervenciós orosz csapatok támadását. Ennek emlékére a település 1998. március 15-én, a forradalom és szabadságharc 150. évfordulóján Görgey dombormûvet avatott fel az emlékmû elülsõ oldalán. Minden év március 15-én a község vezetése, társadalmi szervei, politikai pártjai és az általános iskola megkoszorúzza az emlékmûvet. Kopjafa Társadalmi szervezetek kezdeményezésére felállított emlékmûvek A régi temetõben az ongai Faluvédõ Egyesület 1996-ban állította fel az kialakítandó kegyeleti park Kopjafáját. Az Ongai Kulturális Egyesület 2000. augusztus 20-án avatta fel a Dunaholding Alapítvány által támogatott "Ongaiak Ongáért" dombormûvet, tisztelegve a községért hajdan, ma és a jövõben tenni akaró minden ongai elõtt. Az iskolában Görgey Artúr dombormûve 2001-ben az Ongai Kulturális Egyesület kezdeményezésére állíttatott fel. Ongaiak Ongáért emlékmû E-mail: onga@onga.hu Web: http://www.onga.hu/