Szeretettel köszöntelek a TÖRTÉNELMI ÉRTÉKEK ÉRDEKESSÉGEK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TÖRTÉNELMI ÉRTÉKEK ÉRDEKESSÉGEK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a TÖRTÉNELMI ÉRTÉKEK ÉRDEKESSÉGEK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TÖRTÉNELMI ÉRTÉKEK ÉRDEKESSÉGEK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a TÖRTÉNELMI ÉRTÉKEK ÉRDEKESSÉGEK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TÖRTÉNELMI ÉRTÉKEK ÉRDEKESSÉGEK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a TÖRTÉNELMI ÉRTÉKEK ÉRDEKESSÉGEK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TÖRTÉNELMI ÉRTÉKEK ÉRDEKESSÉGEK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Fáj ahogy nézel, fáj, ha hozzám szólsz
Ha lélegzel, az is, ha mozdulsz
Hogy eltűnj az életemből holtig azt kívánom,
Lelkem mélyén remélem, ez csak egy rémálom...
Kérlek, tűnj el végre, mert nem bírom,
Hogy mosolygó arcod minden nap látom.
Belehalok, felemészt belül, ennyi az egész,
A kép, a hang, az emlék nélküled semmit sem ér...
Csak nyújtanám feléd kezem, de úgysem látnád,
Ha nem vennéd észre, miért is néznél hát rám?
Hogy vége szakadt ennek, talán mégiscsak jó,
Nem kell hallanom forró hazugságod, ha leesik az első hó.
Itt a tél, hozza a magányt lyukas zsebében,
Minden törött szívre elszórja azt szépen...
Hópelyhek hullanak majd mint mennyből az átok,
Gyöngyszemek, melyeket mindennap megáldok.
Áldom, mert érzem, hogy érzek, így létezek,
Érezni neked én nem segíthetek,
Hogy ez történt közös hiba volt,
Megbocsátja azt az éjféli telihold...
Emlékszel? Ígértem, hogy ablakomból majd nézheted,
Ahogy ragyog éjjel, a szívem is beleremeg.
A Holdban már csak Téged látlak, pedig felejtenélek,
De ha felzaklat emléked, hogy hagyjalak magam mögött téged?
Az első hó nemsokára lehull, de én várni fogom,
a igazán el akarom, hát fogom emléked, s eldobom!
A fehér lepel eltakar majd mindent, a sebeket, az emléket,
Hogy valaha öleltelek, öleltél, szerettél, s szerettelek Téged.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!